Elérkeztünk egy újabb Nemzetközi Hulladékgyűjtő Naphoz, ami évről évre aranyosan megismétlődik, amiről nagyjából mindenki tudomást szerez, de valójában semmi nem változik. A média ismét tele van a képekkel, ahol jókedvű emberek zsákokkal a kezükben gyűjtik a szemetet a partokról, az erdőkből. Ez több, mint szuper, azonban a legtöbb cég részéről ez az egész nem más, mint egy hatalmas PR-kampány. Hiszen mindeközben a nagyvállalatok nap mint nap annyi szemetet termelnek, hogy ember legyen a talpán, aki képes lépést tartani azzal, amit mi, fogyasztók csak “pazarlásnak” nevezünk.

A nagy cégek még mindig nyugodt lelkiismerettel reklámozzák „zöld” kezdeményezéseiket, miközben ezek csupán (mérgező) cseppek az óceánban. Elültetnek néhány fát, talán csökkentenek egy picit a csomagolásokon, de a lényeg nem változik: továbbra is a profit az első, a fenntarthatóság pedig egy távoli, elérhetetlen cél marad. Meddig fogjuk még tűrni, hogy a kormányok és a multik az emberek, a mi nyakunkba varrják a felelősséget, miközben ők továbbra is szennyeznek, kizsákmányolják a természetet és a munkaerőt?

Fenntartani egy gazdaságot egy fenntarthatatlan világban? Hol itt az értelem?

Hol maradnak a valódi intézkedések?

Hol van az az agresszív törvényi szabályozás, ami megállítja a pazarló vállalatokat? Hol vannak a büntetések azok számára, akik folyamatosan mérgezik a légkörünket és a vizeinket? Hiába van pár nemzetközi egyezmény, ha ezek betartása csupán szimbolikus gesztus marad, míg a valós problémákat figyelmen kívül hagyják.

A kormányoknak nem PR-akciókra van szükségük, hanem konkrét, érezhető, drasztikus lépésekre – legyen szó a fosszilis tüzelőanyagok betiltásáról, az egyszer használatos műanyagok teljes kivezetéséről vagy arról, hogy olyan infrastruktúrát biztosítsanak, ami valóban támogatja a környezetbarát életmódot.

Az egyének szerepe: nem elég a szelektív hulladékgyűjtés

Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy minden reménytelen, és nincs semmi, amit tehetnénk. Az egyéni cselekedetek is számítanak, de nem abban az értelemben, hogy az újrahasznosított műanyag palack megmenti a világot. Mindenki hallotta már a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, de ennél többre van szükség.

Mit tehetünk mi, egyének?

  1. Nyomást kell gyakorolnunk a cégekre és a kormányokra. Ne féljünk hangot adni annak, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan! Vegyünk részt kampányokban, petíciókban, vagy akár csak támogassunk olyan szervezeteket, amelyek a nagyok ellen harcolnak.
  2. Csökkentsük a fogyasztásunkat. Ez nem azt jelenti, hogy vissza kell térnünk a kőkorszakba, de érdemes átgondolni, mire van valóban szükségünk. Sokkal inkább az igényeink mérséklésére van szükség, mint arra, hogy egyre újabb termékeket vegyünk, majd dobjunk el. (A Temu és a Shein rajongók legyenek kedvesek nem örökre megsértődni, hanem szálljanak magukba!)
  3. Táplálkozzunk tudatosan. Az élelmiszeripar az egyik legnagyobb szennyező, ezért érdemes áttérni olyan fenntartható alternatívákra, mint a helyi termékek fogyasztása, a húsmentes étrend vagy a pazarlás elkerülése. Vásároljunk piacon, helyi termelőktől, csökkentsük a csomagolt termékek mennyiségét, és próbáljunk minél kevesebb ételt kidobni.
  4. Válasszuk a zöld energiát. Amikor csak lehetőségünk van rá, váltsunk megújuló energiaforrásokra, támogassunk olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a fenntartható energiahasználat elterjesztése.

Nem elég az, hogy egyszerűen „jó polgárok” vagyunk, akik időnként összeszedik a szemetet egy parton. Radikális változásokra van szükség minden szinten. És ezek a változások nem fognak maguktól megtörténni, ha továbbra is úgy teszünk, mintha minden rendben lenne.

Itt az ideje, hogy a nagyok is megértsék: nem hagyjuk, hogy eljátszanak a jövőnkkel.

„Boldog” Nemzetközi Hulladékgyűjtő Napot!

No responses yet

Vélemény, hozzászólás?